Koncert, zene

A nibelung gyűrűjében beteljesedő gigantikus színházi előadás a Rajna hűvös mélyén kezdődött, a folyó kincsét őrző sellők játékával, s az őket csalódottan bámuló Alberich, a nibelung hasztalan vágyakozásával. A szánalmasan csúf és a vízben esetlenül mozgó lény elkeseredésében könnyű prédájává vált a világ feletti uralom vonzásának, és a szerelmet fennhangon elátkozva elrabolta a Rajna kincsét.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

A belga Selah Sue az európai dalszerző-előadó színtér egyik legnépszerűbb figurája a 2010-es évek óta.

Arab muzsika némi pszichedelikus színezettel, rappel és belga csavarral, így lehetne legjobban összefoglalni a Gaïsha esszenciáját, amely a különlegesen lágy hangú belga-marokkói énekesnő, Aïcha Haskal és a belga zenei színtér kiemelkedő muzsikusainak együttműködéséből jött létre 2022-ben.

E taxiháború hadviselő feleit már ismeri a magyar közönség.

Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára.

A brácsás viccek ideje lejárt! Erre a sokoldalú francia-holland muzsikus, Sào Soulez Larivière az élő példa: szenvedélyes kamarazenész, új műveket mutat be és átiratokat készít, tanít a salzburgi Mozarteumban.

A BBC Magazine ötcsillagos lemezkritikája szerint „intenzív kifejezéssel és roppant melegséggel” játszik tavaly megjelent debütáló albumán a muzikalitásával és színpadi jelenlétével is magával ragadó Matilda Lloyd, aki számos koncertje mellett mesterkurzusokat tart, podcast-sorozatot vezet, és Afrikában jótékonykodik.

Ha egy Guarneri és egy Stradivari is hallható egy vonósnégyesben, az jó eséllyel utal az azokat megszólaltató értő kezekre.

Az Európa nevezetes zenei tájait bemutató sorozat első koncertje északra kalauzol, az ott élő népek sajátságos világát, színeit és ízeit bemutatva. Sibelius történelmi eseményeket bemutató szimfonikus költeményének zenei témája a finnek nemzeti énekévé vált.

Játéka „nemes, éneklő, gyönyörű” - méltatta a Bachtrack a 2022-es Enescu Verseny győztesét, Benjamin Kruithof luxemburgi csellistát, akinek korábbi elismeréseit itt felsorolni lehetetlen, de egy példa: első CD-jét a rangos OPUS KLASSIK 2022 díjára négy kategóriában is jelölték.

A fiatal osztrák pianista, Lukas Sternath már kisgyermekként beutazhatta a világot a Bécsi Fiúkórus tagjaként. Otthoni tanulmányai után ma már annál az Igor Levitnél tanul, aki tizenegy éve még szintén rising starként mutatkozott be.

A világhírű lett mezzoszoprán, Elīna Garanča korunk egyik legkeresettebb operaénekese. Vokális teljesítményét és színészi alakításait Salzburgtól Bécsen és Párizson át New Yorkig a világ minden táján ünnepli a közönség.

A Drezdai Staatskapelle nemcsak a világ egyik legrégebbi zenekara, de az egyik legjobb is: az utóbbi évtizedekben olyan karmesterek álltak az élén, mint Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi és Christian Thielemann.

Egy spanyol zenész-filmrendező, aki beleszeretett a mai Afganisztán és Irán határán elhelyezkedő Horászán régió zenéjébe, és egy perzsa klasszikus zenei előadó valószínűtlen találkozásából született a Badieh duó, amely a 2021-es ragyogó bemutatkozó lemez után még magasabb szintre emelte a horászáni tradicionális zene interpretálását - immár trióként.

A Middlemist Reddel ismertté vált Nóvé Soma alapította, 1960-70-es évek kísérletező̋ magyar népzenei vonulatából táplálkozó folk-rock zenekar bátran gondolja újra a népdalokat és közismert dallamokat jazzes motívumokkal és improvizatív elemekkel.

A Kodály és Bartók örökségét ápoló, Gráf Zsuzsanna vezetésével működő, nevében is angyali Angelica Leánykar már több alkalommal varázsolta el a Müpa közönségét koncertjeivel.

Tóth-Vajna Zsombor a fiatal magyar historikus régizenészgeneráció kiemelkedő tehetségű tagja, karmester és a régi billentyűs hangszerek specialistája: orgona-, csembaló-, fortepiano- és klavikordművész. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián és az Amszterdami Konzervatóriumban végezte.

A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett olyan darabjai hangoznak el a hazai jazzélet kiemelkedő művészeinek előadásában, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a jazz-zel és az improvizatív zenével.

A Müpa 2013 óta évente ismétlődő Világraszóló című koncertsorozata a cimbalom és a tárogató történetét és műfaji sokszínűségét mutatja be.

A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.

Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek.

Nem titok, hogy Snétberger Ferenc, a 2024/25-ös évad művésze legkedvesebb zenészpartnerei közé tartozik Anders Jormin svéd bőgős és Joey Baron amerikai dobos.

A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.